Kinek van otthon egy-két maroknyi erre-arra kallódó Szafarimánia névvel fémjelzett matricája? Olyanok, amelyekből legalább 5 példány van és senkivel nem lehetett elcserélni? Olyanok, amelyek mindenfelé szétszórva hevertek eddig a lakásban? Hiszen lelkesen ragaszgattuk mi a matricákat az albumba, de a kisgyereknek igazából nem túl nagy élmény, ha mindegyikből kettő-három példány van. Egyre csalódottabban veszik tudomásul,… Tovább »
A szafarimánia 2. felvonása
Kinek van otthon egy-két maroknyi erre-arra kallódó Szafarimánia névvel fémjelzett matricája? Olyanok, amelyekből legalább 5 példány van és senkivel nem lehetett elcserélni? Olyanok, amelyek mindenfelé szétszórva hevertek eddig a lakásban? Hiszen lelkesen ragaszgattuk mi a matricákat az albumba, de a kisgyereknek igazából nem túl nagy élmény, ha mindegyikből kettő-három példány van. Egyre csalódottabban veszik tudomásul,… Tovább »
Azt is mondhatnám, hogy akkoriban már elég jól tudtam rajzolni. Pedig csak azt tanították meg nekem, hogy kell ügyesen lemásolni a Burdában lévő rajzokat. Viszont nagyjából akkor számoltam le ezzel a divattervezősdivel. Azóta nem is rajzoltam. Néha kicsit hiányzik.... 
Emlékeztek még mi volt a divat 1994-ben? Az akkori rajzaim alapján tulajdonképpen hasonlított a mostanira is. Sok csipke, bő nadrágok, nőies, kissé romantikus ruhák. Lehetőleg mell alatt húzott szabásvonalak. Olyan lenge, mell alatt elvágott ruhája szerintem minden létező nőnek volt akkoriban. Ilyen bézs színű, végig gombos ruhám nekem is volt. Imádtam. A balerinastílus idén is… 
Egyszerűen imádtam az öltöztetős papír babákat! Most előkerült a pótnagyim szekrényéből Zsóka baba. Az ő szőlővel befuttatott teraszán rajzolgattam ezeket az örökbecsű ruhaterveket. Nem tudom, még mindig van benne valami, ami magával ragad, ha nézegetem. Olyan csinos, kedves, igényes. És szeretem ezeket a finom pasztelleket is.... 